Gyermekvédelmi Szakmai Tanácskozás

Jogszabályi előírásoknak megfelelően az idei évben is megszervezésre került a településünket érintő, szakterületen érzékelhető problémák, tendenciák elemzése a gyermekvédelem tükrében. 2019. február 21. napján került sor az éves gyermekvédelmi Tanácskozás lebonyolítására, ahol nagy számban jelentek meg a gyerekvédelem épviselői, jelzőrendszeri tagjai. Évről-évre ezen alkalommal, az előzetesen kiküldésre kerülő gyermekvédelmi beszámolókban adtak számot a jelzőrendszeri tagok az előző évi munka értékelésével kapcsolatosan.
A Tanácskozást a Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat megbízott igazgatónője, Schäffer Mártonné nyitotta meg, megköszönve a jelenlévők nagyszámú érdeklődését, s az elkészített beszámolók elkészítését. Közös munkára kérte a megjelenteket, kérve az észrevételek, kérdések megfogalmazására. Megköszönte az előző évben gyermekek érdekében végzett példaértékű munkát.
Bessenyeiné Papp Kitti, a Család és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője ismertetette az intézmény 2018-as gondozási tevékenységét, mely szerint 253 alapellátásban lévő, 46 védelembe vett, 1 ideiglenes hatállyal elhelyezett és 37 nevelésbe vett gyermekkel, s ennek alapján elmondható, hogy 164 családdal végeztek segítő munkát. Ez az előző évhez képest minimális, de emelkedő tendenciát mutat az ellátási formák mindegyikénél, kivéve a nevelésben gondozott gyermekek számát. Ez az adat árnyalt képet mutat, hiszen nem feltétlen annak köszönhető, hogy hazagondozásuk történt meg a nevelőszülőnél, avagy lakásotthonban élő gyermekek esetében, hanem nagykorúvá válásuk okán kerültek ki a rendszerből. Jellemzően elmondható, hogy legtöbbjük az utógondozói ellátást sem kérte, egyedül, mindennemű támogató közeg nélkül kezdik meg az életet.
A kezelt problémák között az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbb családnál a gyermeknevelési, életviteli, anyagi és lelki-mentális problémák jelentkeztek hangsúlyosan. Legtöbb, összesen 70 jelzés a köznevelési intézményektől érkezett, mely magasabb arányát a középiskolai jelzések szám adja, míg a kisgyermekek napközbeli ellátását nyújtó intézményektől 4 esetben, a rendőrségtől 8 esetben, az egészségügyi szolgáltatóktól 12 esetben, míg az állampolgároktól 12 esetben érkezett jelzés. A számadatok mellett a szakmai vezető beszélt a Szolgálat számos speciális programjáról, melyek közül kiemelhető a nyári gyermektáborok szervezése, és a prevenciós céllal szervezett csoportos foglalkozások, mely mindegyike pályázati forrásból tudott megvalósulni, színesítve ezzel tevékenységüket. A beszámolóban elhangzott, hogy a családsegítők részt vállaltak adományok közvetítésben, a szünidei gyermekétkeztetés szervezésében, valamint társszervezői voltak a „Légy Te is Karácsonyi Angyalka” programban. A konfliktusban álló szülők és gyermekeik közötti irányított kapcsolattartásra, az ún. Kapcsolatügyeletre, 45 alkalommal volt szükség.
2018-ban továbbra is a Család,- és Gyermekjóléti Szolgálatnál közös pályázati megvalósítás keretében tevékenykedik együtt a Pro Novum Innovációs Egyesület. Pályázati forrásból két innovációs szakmai terv alapján készségfejlesztő tevékenységet biztosít.
A Védőháló a családokért – EFOP-1.2.1-15 elnevezésű projekt célja a család, a családi kohézió egységének erősítése. Ezek olyan jellegű támogatása, hogy a jelenleg negatív demográfiai tendenciákat mérsékelje, esetlegesen megállítsa. Ennek érdekében olyan tanácsadásokat, kiscsoportos és nagycsoportos foglalkozásokat, workshopokat, rendezvényeket valósított meg, amelyek a családalapítás előtt álló fiatal családok családi életre való felkészítését, gyermekneveléssel kapcsolatos korszerű ismeretek megszerzését, valamint támogatják a sajátos vagy nehéz élethelyzetben élő családok helyzetének javítását.
Az EFOP-1.3.5-16-2016-0027 Innovációval a közösségekért elnevezésű program célja a közösségek hatékonyságnövelése, mely ugyancsak a Család,- és Gyermekjóléti Szolgálattal közösen valósítja meg programjai nagy részét.
S idei évtől a „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben”megnevezésű , EFOP 1.5.3-16-2017-00097. számú pályázati program keretében további szolgáltatásbővítés valósult meg, így pszichológus szakemberrel bővült a szolgáltatási paletta, illetve a családsegítők halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését mentori feladatok keretében segítik.
Előadásában kitért a Magyar Élelmiszerbank élelmiszermentési akciójára, melynek keretében 2018-ban a mezőberényi Tesco –Global Zrt. Áruházból összesen 7046, 66 kg zöldséget-gyümölcsöt, 4166,34 kg pékárut és 333, 24 kg vegyes élelmiszer tudott az arra rászorultak között szétosztani.
Majd Kádasné Öreg Julianna a Békés Város Szociális Szolgáltató Központ igazgatónője elemezte beszámolójában az óvodai,- iskolai szociális segítő tevékenység bevezetését. Megosztott a kezdeti nehézségeket, a kezdeti lépéseket, a szükségese, általuk elvégzett felméréseket, majd az intézmények közti megállapodások megkötése is megtörtént a tevékenység bonyolításához. Elmondta, hogy több körös egyeztetések folytak, elmondta, hogy a fenntartók elhúzódó aláírásai voltak a jellemzőek. Megfogalmazta, hogy pályázati keretek közt már tevékenykedtek egy mezőberényi székhelyű óvodában, illetve az általános iskolában, s ezen tapasztalatokat osztották meg a négy újonnan felvett kollégával. Majd a szolgáltatás előnyeivel kapcsolatosan megtörténtek az intézmény keretei közt a közös szülői értekezletek, tantestületi értekezletek, s megjelentek az osztályfőnöki órákon is. Jogszabályi előírásoknak megfelelően megfogalmazta a 2019. január 1. napjától kötelező feladatellátásként nyújtott óvodai,- iskolai segítőre vonatkozó előírásokat. S emellett elhangzottak az előző év tapasztalatai is, melyek között említhető:
 Kezdeti zárkózottság az intézményekben nyitottság irányába tartanak. Ennek következtében nagyobb horderejű esetek is napvilágot látnak
 Pedagógusok bizalmas fogadtatása: problémák hamarabbi megoldásának reménye
 Szakiskolában, gimnáziumban a gyors reakció, lemorzsolódás megelőzése
 Kezdeti nehézség, hogy a kompetencia határok megtartottak legyenek, még, ha az elején kevés a feladat akkor is betartásra kerüljenek
 Óvodában: óvodai hiányzás következményeire sikerült felhívni a figyelmet
 A segítő, az ellátásban lévő gyermekek esetében, híd a családsegítő (esetmenedzser) és a gyermek között- segíti a családgondozást
 Az infrastrukturális feltételek mindenki számára adottak, de szeretnénk kiemelni az önálló, saját iroda előnyeit. A bizalmas beszélgetésekre leginkább alkalmas!!!
 Óvodákban a 3-5 év közötti gyermekek körében könnyebben elnyerhető a bizalom, közlékenyek. A kamasz kortól a tanult viselkedésminták dominálnak, nehezebb a bizalmi kapcsolat kialakítása
 A szülőkkel való kapcsolat kialakítása a külső vélemény formáló erők és a félelem miatt nehézkes. Jó bevezetés, nagyban segíti a munkánkat
 A pedagógus – segítő kapcsolatban kettősség tapasztalható (nyitott-minimális kapcsolatot teremtő-zárt), melyet nagyban befolyásolja az adott intézmény vezetőjének hozzáállása. A kollégái gyakran felveszik a vezető attitűdjét
 Nyitottság megteremti a feladatokat. Közéjük hívják a pedagógusok a segítőt, és megismerés után többször kérik segítségét
 A helyi Család-és Gyermekjólét Központ/Szolgálattal kooperáció, intenzív kapcsolat segíti a munkát
 Az esetmegbeszéléseken, fegyelmi tárgyalásokon való részvétel feladat és fontos kapcsolódási pont.
Az Kádasné Öreg Julianna előadását követte a Békés Város Szociális Szolgáltató Központ Család,- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetőjének előadása, melyben statisztikai adatokkal jellemezte a gyermekvédelem helyzetét. Kifejezte, hogy minden ellátási formában minimálisan, de növekvő tendenciát mutatnak a számadatok, s ezzel a szakmai, segítő tevékenységek száma is halmozottan növekvő tendenciát mutat. A számos mentális és jogi problémák segítéséhez a központ koordinálása által vehető Mezőberényben igénybe a pszichológiai és a jogi segítségnyújtás. Preventív tevékenységek közt említette a helyi általános iskolában lebonyolított autómentes napi foglalkozásukat.
Majd Bessenyeiné Papp Kitti, a Jelzőrendszeri Tagoktól beérkezett beszámolók összesítése alapján értékelte a jelzőrendszer elmúlt évi tevékenységét. Elmondta, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatai között szerepel egyrészt a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, másrészt a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslatok készítése, a szakemberek közötti együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
Ismertette a településünket érintő, szakterületen érzékelhető problémákat, kiemelve a szülők felelősségvállalásának hiányát, az elhanyagoló családi nevelést, a szülői érdektelenséget, a következetes nevelés hiányát. A szakemberek szerint egyre inkább érzékelhető a tanult tehetetlenség és szociális éretlensége, a tanulók egymás közötti agresszív, tiszteletlen viselkedése, a társadalmi problémák oktatási intézménybe történő begyűrűzése, amely ellen pedagógiai eszközökkel nehéz felvenni a versenyt. Megemlítésre került, hogy a válások száma emelkedő tendenciát mutatnak, s ez halmozott problémákat eredményez, a család összetartó ereje gyengül.
A szakemberek beszámolóikban megfogalmazták, hogy a rendszeres és gyors kapcsolattartás, a megfelelő információáramlás a tagok között. Az esetmegbeszéléseken való aktív részvétel hatékonyabbá tette a problémák kezelését, az együttműködést erősítette a szakemberek közötti partneri, segítőkész hozzáállás. Megfogalmazásra került a közös gondolkodás, a gördülékeny problémakezelés, mely sok esetben a szülőknek visszatartó erőt is jelent. Problémaként került említésre a az új, óvodai,- és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésének dilemmája, s a családsegítő kollégák óvodai, iskolai jelenlétnek hiánya. Akadozónak minősítették az új szolgáltatás bevezetését. S elhangzott a szakmaközi megbeszéléseken hiányzó általános iskolai képviselet.
A hatékonyságnövelése érdekében beérkező javaslatok közt szerepelt a családsegítők havi óvodai konzultációinak és az óvodai szociális segítő működési rendjének újragondolása, s a településen működő civil szervezetek gyermekvédelmi rendszerébe történő bevonása.
A szakmai vezető kifejtette, hogy az észlelő-, és jelzőrendszer kiépítése, illetve optimális működtetése a gyermeki jogok érvényesülésének alapvető feltétele, melynek felfogásában a jövőben is fektetik a hangsúlyt munkájuk során. S előadása végén a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek munkáját egy vadvízi evezéshez hasonlította, melynek során kihangsúlyozta, hogy a cél, hogy mindannyian egy csónakban evezünk, a cél, hogy senki ne maradjon ki belőle, s ehhez szükséges a közös út megtalálása.
Pál Mariann jelzőrendszeri tanácsadó részletesen elemezte a településen megtett veszélyeztetettséget észlelő jelzések számának alakulását, a jelzett problémák típusát, s a jelzést tevő szervezetek alakulását. Részletesen elemezte a jelzőrendszer tagjaira vonatkozó nem csak általános jellegű, hanem a speciális, ágazati jellegű jogszabályi hivatkozásokat. Kiemelte, hogy Mezőberény városában példaértékűen működő jelzőrendszer található.

Bessenyeiné Papp Kitti

szakmai vezető